HTML

szelidgesztenye

A szelídgesztenye neveléséről, új fajták és módszerek kipróbálásáról.

Friss topikok

  • csókakő: A japán és hibridfajtákkal szemben van némi aggodalmam: őshonos nyárfát már nagyítóval keresnek az... (2014.10.27. 10:56) 2012.03.09.
  • Apalka: Üdvözlöm! Érdeklődnék, hogy a Bouche de Betizac hibridekkel mi a helyzet? Most gondolkodom beszer... (2013.10.18. 19:21) 2011.03.15.
  • Trudesz: Szia Nagyon szeretnék én is szelídgesztenyét nevelni az udvaromban. Három évvel ezelőtt vettem ket... (2013.10.12. 19:26) Apa kezdődik
  • boszi71: A zengővárkonyi szelídgesztenyés mellett lakom, mégis sok segítséget kaptam Öntől szelídgesztenye-... (2011.10.20. 11:18) 2011.03.21.

Linkblog

2012.03.09.

2012.03.09. 19:55 _atti

Elég régen írtam már, ezért megosztom egy pár azóta felgyűlt tapasztalatomat.

Nagyon sikeres volt a honlapom, mert rengetegen kerestek fel telefonon és emilben. Sokan kértek tanácsot, és sokan rendeltek csemetét is. Voltak sokan akik 1-2 darabot, de olyan is aki 160-at.

Így gyakorlatilag november közepére elfogyott a készletem. Azóta is sokan kerestek már, de csak őszre tudok nekik adni.

Kemény telünk volt. Itt -19,5 fok volt a leghidegebb, de azt kétszer is mértük. A tavasszal kiültetett hibrid csemeték még nem tudom hogyan teleltek, de nem látszik rajtuk károsodás. Majd rügyfakadáskor biztosan láthatjuk.

Közben az OMMI Fajtakísérleti Osztálya felvette velem a kapcsolatot, mert egy japán cég japán (C. crenata) fajtákat szeretne európai honosítási kísérletbe vonni. Már küldtek oltóvesszőket, hamarosan leoltom őket.

Így nem csak a hibrideket figyelhetjük meg, hogyan bírják a klímánkat, hanem tiszta japán fajtákat is.

Ha eredmények lesznek, beszámolok róla.

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://langatti.blog.hu/api/trackback/id/tr804300512

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zakusz 2012.04.09. 20:38:20

A tavaly tavasszal Öntől vásárolt kér csemete már szépen rügyezik. Télire biztos, ami biztos takartam.
Még nem érték el a szükséges törzsmagasságukat, és most több oldalága van. Ezeket meg kell hagyni egyenlőre?

Más. Ennek a kettőnek volt egy harmadik "külföldi" társuk, a Precoce Migoule fajtából, de már a tavalyi év végét nem élte meg. Szépen lassan kiszáradt.
De nem adtam fel, pótoltam, így megint három cseperedik.

_atti 2012.04.09. 21:21:18

Az oldalágakat érdemes 1-2 rügyre visszavágni, hogy erősítsék a törzset. A kihajtott hajtásokat 2-3 levélre csípje vissza, hogy az erő ne oda menjen.
A BB szépen hajt. Minden rügye átvészelte a hideget.
De a kakiszilvám kifagyott. :(

zakusz 2012.06.14. 17:35:20

Az egyik csemete kezdi megadni magát. A levelei sárgulnak, összepödrődnek és a szélüktől kezdve száradnak. A növekedés leállt. Pár hete kaptak egy alkalommal kálium szulfátos kezelést, ecetes beöntözést, de nem segített. A múltkori gesztenye csemetém is így kezdte és nem maradt meg.

Mostanában kálium túlsúlyos levéltrágyával kezelem, de az eredmény még nem látszik.

A párja az még bírja, de annak is világos zöld a levele, és az erezet látszik.

Ötlet?

KMJ 2012.09.13. 23:14:20

Elvileg Szlovákiában a szelídgesztenyefákon a szelídgesztenye-gubacsdarázs megjelenését tapasztalták nemrég: www.nagymaros.hu/index.php/aktualitasok/1131-figyelem-szelidgesztenye-gubacsdarazs-

_atti 2014.03.20. 22:38:49

@KMJ: Sajnos délről is bejött, mert már Zalában is észlelték :)

csókakő 2014.10.27. 10:56:11

A japán és hibridfajtákkal szemben van némi aggodalmam: őshonos nyárfát már nagyítóval keresnek az országban, és a néhány megmaradt törzsfát már vegetatív úton tudják szaporítani, mert a nemes nyár hibridek összeporozzák ezeket is.
Ezek a "micsurin fák" egy-két vágásfordulót bírnak ki, aztán elviszi őket egy újabb betegség, mert az egy-két tulajdonságra szelektált hibridek csak látszólag ellenállóak, a természetes úton kialakult erdei fák hihetetlenül gazdag génállományával nem rendelkeznek.

A saját gombafertőzésének ellenálló, de a mi éghajlatunkon ( különösen a Mecsek-alji termőhelyen) esetleg csak döglődő idegen fajták eltűntethetik az évszázados fák sok évezredes génállományát. A hazai alanyba oltott japán talán még rosszabb, mert a hazai rögön élhetetlen "nemes" porozza be a maradék tiszta génállományú fát (erre bizonyíték a hibridek létrejötte)
Honnan szerzi be az oltani való magoncot a tudós kertész, ha már minden hazai fa a magjában hibridizálódott?

Mi történik, ha egy itt kialakuló, vagy előkerülő betegség meg a japán fákat pusztítja ki?

És mit tehetek én, ha az őshonos fáimat a szomszédok japán gesztenyéje porozza?

Véleményem szerint a gesztenyére, mint erdei, őshonos fára kell elsősorban tekintenünk, a megítéléskor a sokszáz éves fákat, az általuk termtett élőhelyet kell figyelembe venni elsősorban, s jobb híján a hypovirulens gombatörzsekkel védeni a megmaradtakat.
süti beállítások módosítása