A tavaly tavasszal Öntől vásárolt kér csemete már szépen rügyezik. Télire biztos, ami biztos takartam.
Még nem érték el a szükséges törzsmagasságukat, és most több oldalága van. Ezeket meg kell hagyni egyenlőre?

Más. Ennek a kettőnek volt egy harmadik "külföldi" társuk, a Precoce Migoule fajtából, de már a tavalyi év végét nem élte meg. Szépen lassan kiszáradt.
De nem adtam fel, pótoltam, így megint három cseperedik.

Az oldalágakat érdemes 1-2 rügyre visszavágni, hogy erősítsék a törzset. A kihajtott hajtásokat 2-3 levélre csípje vissza, hogy az erő ne oda menjen.
A BB szépen hajt. Minden rügye átvészelte a hideget.
De a kakiszilvám kifagyott. :(

Az egyik csemete kezdi megadni magát. A levelei sárgulnak, összepödrődnek és a szélüktől kezdve száradnak. A növekedés leállt. Pár hete kaptak egy alkalommal kálium szulfátos kezelést, ecetes beöntözést, de nem segített. A múltkori gesztenye csemetém is így kezdte és nem maradt meg.

Mostanában kálium túlsúlyos levéltrágyával kezelem, de az eredmény még nem látszik.

A párja az még bírja, de annak is világos zöld a levele, és az erezet látszik.

Ötlet?

Elvileg Szlovákiában a szelídgesztenyefákon a szelídgesztenye-gubacsdarázs megjelenését tapasztalták nemrég: www.nagymaros.hu/index.php/aktualitasok/1131-figyelem-szelidgesztenye-gubacsdarazs-

@KMJ: Sajnos délről is bejött, mert már Zalában is észlelték :)

A japán és hibridfajtákkal szemben van némi aggodalmam: őshonos nyárfát már nagyítóval keresnek az országban, és a néhány megmaradt törzsfát már vegetatív úton tudják szaporítani, mert a nemes nyár hibridek összeporozzák ezeket is.
Ezek a "micsurin fák" egy-két vágásfordulót bírnak ki, aztán elviszi őket egy újabb betegség, mert az egy-két tulajdonságra szelektált hibridek csak látszólag ellenállóak, a természetes úton kialakult erdei fák hihetetlenül gazdag génállományával nem rendelkeznek.

A saját gombafertőzésének ellenálló, de a mi éghajlatunkon ( különösen a Mecsek-alji termőhelyen) esetleg csak döglődő idegen fajták eltűntethetik az évszázados fák sok évezredes génállományát. A hazai alanyba oltott japán talán még rosszabb, mert a hazai rögön élhetetlen "nemes" porozza be a maradék tiszta génállományú fát (erre bizonyíték a hibridek létrejötte)
Honnan szerzi be az oltani való magoncot a tudós kertész, ha már minden hazai fa a magjában hibridizálódott?

Mi történik, ha egy itt kialakuló, vagy előkerülő betegség meg a japán fákat pusztítja ki?

És mit tehetek én, ha az őshonos fáimat a szomszédok japán gesztenyéje porozza?

Véleményem szerint a gesztenyére, mint erdei, őshonos fára kell elsősorban tekintenünk, a megítéléskor a sokszáz éves fákat, az általuk termtett élőhelyet kell figyelembe venni elsősorban, s jobb híján a hypovirulens gombatörzsekkel védeni a megmaradtakat.